Nemtok mit írni a karácsonyról, mert mindent kutyafuttában vásárolgatok egy-egy ritka szabad órában esténként, semmi jingle bells, semmi karácsonyi vásár, amit terveztem, nincs fahéjillat, kalácsillat, forraltbor-illat... még fenyőfaillat sem, lévén kényszermegoldásként apró…

Tegyük fel, hogy volt az életedben egy viharos, szenvedélyes nagy szerelem. Hát persze hogy volt ilyen, és persze hogy az ilyeneknél törvényszerű a tragikus vég. És aztán a szakítás után egy évvel az illető exed hoppácska-ukkmukkfuck, megnősül (ezt egy iwiw-szerű honlap…

- egy kéz, ami megállít a továbblépésben- egy túl nagy akadály, amit le kell küzdeni, hogy levegőhöz jussak, és elinduljak felfelé- egy kéz, ami segít, hogy ne essek vissza a múlt örvényébe- az én saját kezem, ami megakadályozza , hogy a következő lépcsőfokra lépjek.…

Biztos a lenti macskás képnek, meg Caki macskallergiájáról való értesülésnek köszönhető, hogy azt álmodtam, hogy egy vérmacska a hátamba harapott, és a pólóm hátulján vicsorogva ráfogott a harapásra, úgy rohangáltam vele fejvesztve óbégatva, hogy szedje már le valaki!!

Az egyik autós műsorban hangzott el ez a gyöngyszem az IQ-fighter műsorvezetőtől, aki a motorháztetőre hanyagul rádőlve szembesült a kis meglepivel:- Jajj, beleültem egy madárkloákába!

Örökre beírtam magam a cégtörténetbe a kollektív wellness-hétvégén. A beteges exhibicionizmusom, az lesz a végzetem. Mért kell nekem kihívni a sorsot magam ellen... Délutáni szieszta után ugyanis csak azért öltözöm fel csinosan szolid felsőbe-kardigánba, skinny-jeansbe és…

Hétvégén erőltetett tempóban dobozolás, ikeázás, ingázás albi és lakás közt, kvázi teljes átköltözés, feszített tempójú takarítás. Hétfőre a térdem is bemondta az unalmast, sántikálva-sziszegve és szánalmas ábrázattal futottam busz után, hogy a szerelőbácsival…