Szerencse fia

A büdös emberek egyik fő jellegzetessége, hogy mindenhol ott vannak. Nem tudok olyan buszra, vagy trolira szállni, ahol ne magasodna fölém, gőzölögne mögöttem, bűzölögne előttem valaki. Próbálok arra gondolni, hogy ej no, hiszen az ő ferromonjaikra is biztosan bukik valaki... mint például Zsolt, kedves csoporttársam - kollektív olaszos fagyizás közben (fagyi stílusosan a Gelato-ból) a mellettünk lévő padon két idős csöves öregúr nótázgat, és iddogálja a flakonos-tablettás rettenetest.
A mi fagyit majszoló lányaink arcára odafagy a fagyiélvezet, mikor kíméletlenül ránktelepszik a gyilkos kipárolgás. Egymásra nézve fintorgunk, insegnante megjegyzi, talán odébb is állhatnánk... Zsolt (aki ezekből mit sem vesz észre) : - Hmmm, érzitek? Valahol grilleznek!